^Oldal tetejére

foto1 foto2 foto3 foto4 foto5


Köszöntjük Balatonvilágos község oldalán!

e-mail: onkormanyzat@balatonvilagos.hu

+36 (88)/480-905, +36 (88)/480-845, +36 (88)/480-005

8171 Balatonvilágos, Csók István Sétány 38.

www.balatonvilagos.hu

 Történetünk

 

Balatonvilágos a Balaton déli partjának első települése. Három megye találkozásánál, Siófok várossal (Somogy megye), Enying várossal (Fejér megye) és Balatonfőkajár községgel (Veszprém megye) határos. A település neve hivatalosan Balatonvilágos, mely magában foglalja Balatonaligát is.

 

 

Balatonvilágos 1961. március. 1.-én lett önálló település, addig Balatonfőkajárhoz tartozott. Balatonaliga, Balatonvilágos, Petőfi major, Mathiász telep településrészekből alakult ki az új község. Elnevezése is jellegzetes: Aliga egy - valószínűleg - létező csárdáról kapta a nevét, Világos pedig az itteni föld világos színéről. Balatonvilágos - Világos major néven - először az 1857. évi kataszteri felmérésben szerepelt. Balatonvilágost az 1927 évi Cholnoky - atlasz önálló településként tünteti fel.

A Déli vasút 1863 évi megépítését követően, a XX század első éveiben kezdődött meg a Balaton partjának kimérése, a terület feltöltése és a nyaraló telep építése először a vízparton. A századfordulón már két állomás volt - Balatonaliga, Balatonvilágos - és később Gamásza feltételes megálló. A világosi Alsótelepen volt 12 épület, egy szálloda, egy beszálló vendéglő. Aligán akkor építették a szállodát. Tíz év alatt beépült a Klára-telep (Rákóczi u.) főleg a tehetősebb nyaralók - módosabb polgárok, köztisztviselők - nagyobb épületeivel és megkezdődött az Alsó-telep (Zrínyi u.) beépítése a szerényebb anyagi körülmények között élő tanárok, vasutasok, mérnökök kisebb épületeivel.

 

 

A világosi felső telepen állandó jelleggel 5-6 család élt, ugyanennyi az aligai részen is A telep nyaraló közössége rövid idő alatt összekovácsolódott. A környezetük szebbé, kényelmesebbé tétele érdekében mindenki ott "lobbyzott", ahol tudott és Balatonfőkajár az „anyaközség” elöljárói is jó szándékú megértéssel figyelték, támogatták az üdülők szorgoskod

Az 1912-ben megalakult Balatoni Yacht Club (BYC) az első polgári egyesület, amely a balatoni vitorlás sport fejlesztésében nagy érdemeket szerzett. Itt rendezték meg az első magyarországi női vitorlásversenyt.
A BYC kérésére a M. Kir. Földművelésügyi Minisztérium 1913-ban ígéretet tett a kikötő megépítésére. A kikötő a második világháború után készült el, de nem az üdülőközösség használatára, hasznára.
A Balatoni Szövetség az 1929 decemberi Balatonfüreden tartott ülésén tárgyalták Aliga, Világos önállósodási kérelmét, melyet az 1929. évi XVI tv. alapján Darányi Kálmán földművelésügyi miniszter 1936-ban jóváhagyott. A település közigazgatásilag Balatonfőkajárhoz tartozott.

A harmincas években az állandó lakosok és az üdülőtulajdonosok között nagyon jó kapcsolat és együttműködés alakult ki, ennek köszönhetően a település gyorsan fejlődött. Ez a fejlődés megtorpant, egészen a hatvanas évek végéig nem változott.  

 

 

A hatvanas évek végétől nagyarányú - az akkori gazdaságpolitikának megfelelően - nyaralótelek kialakítások kezdődtek, majd a helyi Petőfi termelőszövetkezet alakított ki tagjai számára lakótelkeket.

A hetvenes években nagyarányú telekkialakítások folytán a község jelentős fejlődésnek indult, főleg nyaralóingatlanokat értékesítettek az OTP közreműködésével A rendszerváltást követően nyitott lett a jelenlegi Club Aliga területe, ezzel kultúrált, jól ellátott strandterület és hajókikötő került a közösség használatába.  

 


Jelenleg több mint 400 család él itt, de nyáron több ezer a nyaralásukat itt töltők száma. A Balaton medre itt homokos, a vízminőség kiváló, vízmélysége sekély, több száz méteren biztonságosan élvezhetik a vizet az úszni nem tudók is.  

Legszebb látnivalója az ún. Panoráma-kilátóról nyílik, ahol Mészöly Géza és Csók István festőművészek merítettek ihletet a balatoni képeikhez.